A őrlőmalomegy olyan gép, amely egy forgó hengeres csövet használ, amelyet csiszolókamrának neveznek, és amely részben tele van csiszolóközeggel, például acélgolyókkal, kerámiagolyókkal vagy rudakkal.Az őrölendő anyagot betápláljuk az őrlőkamrába, és ahogy a kamra forog, az őrlőközeg és az anyag felemelkedik, majd gravitáció hatására leejti.Az emelő és leejtő hatás hatására az őrlőközeg ráüt az anyagra, aminek következtében az lebomlik és finomabbá válik ， Gyakran használják élelmiszeripari termékek, például liszt, valamint a bányászatban, az építőiparban és a vegyiparban. az ásványok, kőzetek és egyéb anyagok méretének csökkentésére.

Különféle típusú őrlőmalmok léteznek, és az őrlőközeg elrendezése és az anyag adagolása alapján osztályozhatók.Az őrlőmalmok néhány általános típusa közé tartoznak a golyósmalmok,rúdmalmok, kalapácsmalmok és függőleges hengermalmok.Mindegyik malomtípusnak megvannak a maga egyedi jellemzői, és a legmegfelelőbbek a különböző típusú anyagokhoz és alkalmazásokhoz.

Több fajtája létezikőrlőmalmok, mindegyiknek megvan a maga egyedi jellemzői, és a legmegfelelőbbek különböző típusú anyagokhoz és alkalmazásokhoz.Az őrlőmalmok néhány gyakori típusa:

Golyós malmok: A golyósmalom egy forgó hengeres kamrát használ, amely részben tele van őrlőközeggel, jellemzően acélgolyókkal vagy kerámiagolyókkal és az őrölendő anyaggal.A golyósmalmok különféle anyagok, köztük ásványok, ércek, vegyszerek és egyéb csiszolóanyagok őrlésére alkalmasak.

Rúdmalmok: A rúdmalmok egy hosszú hengeres kamrát használnak, amely részben őrlőközeggel van feltöltve, jellemzően acélrudakkal.Az őrölendő anyagot a kamra egyik végébe táplálják, és ahogy a kamra forog, az acélrudak a malomban dörzsölve megőrlik az anyagot.A rúdmalmokat általában durva őrlésre használják, és nem olyan hatékonyak, mint a finom őrlésnél a golyósmalmok.

Az ilyen típusú őrlőmalmok mindegyike megvan a maga egyedi jellemzői, és a legmegfelelőbbek különböző típusú anyagokhoz és alkalmazásokhoz.

Az őrlőmalom működési elve azon a tényen alapul, hogy energiát alkalmaznak az anyagra, hogy csökkentsék annak méretét.Az energia számos módszerrel alkalmazható, például ütéssel, tömörítéssel vagy koptatással, de a legtöbb őrlőmalomban ütéssel alkalmazzák az energiát.

Az őrlőmalom alapelve az, hogy az energiát az anyag lebontására használják fel, jellemzően egy forgó hengeres kamra használatával, amely részben őrlőközeggel van feltöltve, például acélgolyókkal, kerámiagolyókkal vagy rudakkal.Az őrölendő anyagot a kamra egyik végébe táplálják, és ahogy a kamra forog, az őrlőközeg és az anyag felemelkedik, majd gravitáció hatására leesik.Az emelő és leejtő hatás hatására a csiszolóközeg ráütközik az anyagra, aminek következtében az lebomlik és finomabbá válik.

A golyósmalmokban az őrlőközeg jellemzően acélgolyó, amelyet a malom forgása emel fel és ejt le.A golyók ütközése következtében az anyag finomabb részecskékre bomlik.A rúdmalomban az őrlőközeg jellemzően acélrudak, amelyeket a malom forgása emel fel és ejt le.A rudak ütközése következtében az anyag finomabb részecskékre bomlik.Az SAG, AG és más malomban nagy acélgolyók és maga az érc kombinációja őrlőközegként.

A végtermék méretét az őrlőközeg mérete és a malom sebessége határozza meg.Minél gyorsabban forog a malom, annál kisebbek lesznek a részecskék.Az őrlőközeg mérete is befolyásolhatja a végtermék méretét.A nagyobb őrlőközeg nagyobb részecskéket, míg a kisebb őrlőközeg kisebb részecskéket termel.

Az őrlőmalom működési elve egyszerű és egyértelmű, de a folyamat részletei a malom típusától és az őrölt anyagtól függően meglehetősen összetettek lehetnek.